EmO wOrLd

"Kikopott szürke falak között ülve,
magányosan magamelé nézve.
Gondolatok cikáznak fejemben,
s csak a múlt gyötör még lelkemben.
Fájdalas múlt, amit már magammögött hagytam,
mégis fájnak az érzések,
amiket egy napon talán elfelejtek."

Éjféli ének:

Sötét, hideg a téli éj,

Én hozzád bújok, csak ne félj,

Ajkamon ajkad melege,

Ez a szeretet ereje.

Éjfélt üt a templom-óra,

Síri csönd, csak az óra hangja

Hallatszik az éjszakában.

Már feltámadt a téli szél,

Szívemből nem hal ki remény,

Biztonságban érzem magam,

Itt vagyok a karjaidban.

A könny és a szeretet édes testvér,
Nem szerelem az, ami egy könnyet sem ér,
Aki sosem sírt az sosem szeretett, mert a könny
És a szeretet egy napon született!~

~Ma mosoly, holnap könnyek.
Ma még nehéz, holnap már könnyebb.
Nézz az égre, a legszebb fényre,
láss egy álmot, s harcolj érte.~

~Szeretnék könnycsepp lenni,
szemedben megszületni,
végig folyni az arcodon
és meghalni az ajkadon.~

~Egy homok szemben lásd a világot,
egy vad virágban a fénylő eget,
egy órában az örökké valóságot,
s tartsd tenyeredben a végtelent!~

~Jegyezd meg az élet kemény
Egy tart minket álva, a remény,
S ha bár a legtöbb ember gyáva
A remény hal meg utoljára~

~Eljön majd a nap, mikor tovább kell lépned
Mikor megsúgja szíved, nincs miért visszalépned
Minden egyértelmű lesz...
elvillan egy kép...
Kit idáig szerettél, elhagyott már rég!
Így jártál...!
Ez ellen nincs mit tenni, tovább kell lépni
Mást kell szeretni!~

~Könnyes a szemem,
Remeg az ajkam
Nem fájdalmat okozni,
Szeretni akartam...
Bocsáss meg nekem
Szépen kérlek...
Meghalok érted,
Nem érzed?~

~Ha majd sírom mellet állsz,
s engem többé, nem látsz,
írd a homokba csendesen,
őt valaha szerettem...~

~Itt ülök egyedül, földön kuporodva
várom, hogy valaki vállam simogassa
várom őt, ki nem jön el soha!~

~Körülötte már minden véres,
Könnyezett, s elszállt belőle az élet...
Suttogott valamit mielőtt elment:
Drágám, én téged nagyon szeretlek!~

~A lány szerette, A fiú nem.
A lány felnézett rá, A fiú nem.
A lány szerelmet vallott, A fiú megalázta.
A lány sírt végette, A fiú kinevette.
A fiú csak akkor jött rá mit tett,
Amikor a lány sírjára virágot tett.~

~Van aki könnyen kapja meg azt, akit szeret,
 van aki sír és szenved.
Van akikönnyek nélkül tud feledni,
és van aki meghal, mert igazán tud szeretni.~

Rám nehezedik egy emlék
Egyszer az ablakra fagyott az arcom
úgy vártam valakire
akiről azt hittem, hogy szeret.
Még bennem szoronganak a könnyek
mert nem jött el mégsem.”